king of the shit 2.2

Bondi Beachen szerettem volna lakni. Erről a helyről azt lehet tudni, hogy a legnépszerűbb környék a hátizsákos túristák, külföldi diákok, szörfösök és partiarcok körében és mindenki jóarc. 

  

abban, hogy végül visszajöttem ausztráliába, mondjuk ki őszintén, nagy szerepet játszott, hogy már hónapok óta megvolt a jegyem a rage against the machinere. 

amit látjátok, a jobb felső sarokba kitettem egy paypal gombot, amin keresztül kényelmesen és egyszerűen tudtok pénzt küldeni nekem. természetesen mindent elfogadok, tehát ha úgy érzed megér egy ötszázast, hogy a blogomat olvasod (ausztrál dollárra van állítva a paypalom úgyhogy óvatosan a számokkal:), nyertél valahol, esetleg valamiért lelkiismeret-furdalásod van de nem akarsz valami korrupt segélyszervezetet gazdagítani, nyugodtan kezdd el nyomkodni a gombot. cserébe ígérem hogy az adományodat kizárólag teljesen értelmetlen dolgokra fogom költeni, például a fent látható igen giccses elektromos gitárra, búvároktatásra esetleg egy borneói dzsungeltúrára.  

 szóval rutengből bajawába már kellemes volt az út. gyönyörű táj (nem mintha eddig nem lett volna az, csak a ködben meg a vaksötétben nem jött sok át belőle), nagyobb átlagsebesség, egy óra után egész belejöttem a motorról fotózásba. 

miután laza 7 óra alatt eljutottunk rutengbe, ami elvileg egy város, becsekkoltam a hotelbe és azon nyomban el is ájultam. másnap nagy nehezen összeszedtem magam és immár világosban folytattuk az utat. sőt, az eső is csak kétszer kezdett el esni. mesés. a látvány út közben valami egész megdöbbentő. a hegyi szerpentinek alatt rizsföldek, a part mentén óriási bambuszerdőkön keresztül vezet az út, és úgy tűnik, hogy a szigetet kizárólag 6-8 éves gyerekek lakják, akik az út széléről lelkesen kiabálják utánad: MISTER, MISTER! 

folytatom a beszámolókat ha kicsit helyrejövök, egyelőre a melóval sem haladok mert pár napja csúnyán begyulladt a szemem, borzasztóan néz ki és semmit nem tudok csinálni vele. ma elmentem orvoshoz és kiderült hogy egy PATTANÁS (!) nőtt a szemhéjam belső oldalára, ha valakit érdekel, majd részletesen beszámolok róla, milyen érzés amikor kifakad és az összes genny belülről a szemembe folyik. bocs, kicsit ki vagyok akadva.

  szóval valahol ott tartottam, hogy a komodói varánusz után visszahajóztunk floresre, és megbeszéltük loyssal a rá következő három nap programját: loys tehát nem ért rá, de ne aggódjak, velem jön Péntek (a valódi nevét sosem tudtam meg), ő elvisz motorral Rutengbe, majd Bajawába, ahol színváltós tavak, működő vulkánok és egyéb finomságok vannak. este hatkor indultunk, éppen sötétedett.

dél-ausztráliában kvázi legális a fű. (mondjuk nsw-ben a hegyek között sem nagyon büntetik, lásd nimbin, meg hát a beszédes nevű woodenbong város).
dél-ausztráliában legális termeszteni. ha valakit elkapnak negyed kiló marihuánával, 50 dolláros pénzbírsággal súlytanak. az éghajlat ideális a termesztéshez, és egy oda valósi srác szerint a kisebb falvakban is simán fűszag terjeng az utcán.

akkor most lássunk néhány dél-ausztrál helységnevet:

dwellingup, dinnidup, mumballup, nannup, manjimup, palgarup, quinninup, muradup, kojonup, dinninup, kendenup, north dandalup, tambellup, kendenup, nornalup, ongerup, jingalup, quinninup, kudardup, gnowangerup


és még mondják hogy nem hülyülsz el tőle :)

a közepesen izgalmas szilveszter után (sydney harbour és star city casino, meg valami buli ahova nem értünk oda), belevetettem magam a munkába és igyekszem valami normális mederbe terelni az eddigi elég hektikus életem.albérletet keresek, ezerrel melózom és szocializálódom, új város, új emberek, elég izgalmas. 

pár szó arról, milyen emberekkel futsz össze karácsonykor egy 300km széles szigeten délkelet ázsiában. túlnyomórészt jó arcokkal.

képek a flickren.

pár napja visszaértem sydneybe, és kurva nagy dilemma lett a blog, mert annyi minden történt az elmúlt két hétben, hogy miután képtelen voltam menet közben írni (általában este kilenckor elájultam bárhol), most vagy letudom az egészet egy 'király volt' bejegyzéssel vagy megpróbálom legalább a felét rekonstruálni és pár részletben leírni:

találtam internetet a világ legvégén, de nem nagyon fogok tudni írni még, mert hosszú az út.  floresen vagyok egy rutang nevű "városban", hamarosan írok, hajóztam, motoroztam a dzsungelen keresztül, láttam mindenféle egzotikus állatot és bőrig áztam jópárszor.boldog karácsonyt mindenesetre ha addig nem jelentkeznék 

na hát kicsit ittragadtam kután, legalábbis még nem sikerült egy normális repülőjegyet foglalnom.

 

(bocs nincs ekezet)

szal az elso ket napom eleg jol sult el a cegnel, a fonok hozzamvagott kb. 120e forintot miutan leadtam a ket melot amit megcsinaltam, mondvan hogy erezzem jol magam balin aztan jojjek vissza amikor jolesik, lesz melom.

ha lett volna időm, leírtam volna, tegnap hogy lógtam be az ausztrál filmfinanszírozók éves karácsonyi partijára, hogy szörföztem a hírhedt maroubra beachen, vagy hogy mennyire jó arcokkal töltöm a napjaimat, hogyan törtünk be egy zárt mólóra éjszakai fotózásra, hogy tévedtem el a belvárosban, szálltam rossz hajóra és utaztam körbe sydneyt, meg néhány érdekes történetet is. 
mindegy, lehet hogy nem repülök balira, a fasz se gondolta volna hogy első nap találok melót sydneyben.

 majd lesznek részletek, teljesen tanácstalan vagyok, itt ülök az irodában az első munkanapomon és holnap megy a gépem.

sztem elmegyek aztán jövök vissza két hét múlva.

na szóval itt akartunk mi belógni egy házibuliba.

legközelebb mielőtt megérkezem valahova azért utánaolvasok :D

kelet sydney egyik sötétebb negyedében alszom egy garázsban, megérkezés után húsz perccel be akartunk lógni egy házibuliba ahonnan kijött négy elég kemény figura, sikerült beletenyerelnünk egy gengszterpartiba, mázlink volt hogy ki tudtuk dumálni magunkat.
lecsekkoltuk a partot majd visszamentünk a szállásra, ahol jól besöröztünk a lakótársakkal.

egyik srác, akivel ma kimentem szörfözni pilóta, annyira részeg hogy beszélni is nehezére esik, azt magyarázza, hogy simán merevre issza magát munka előtt, csak arra kell figyelni, hogy felszállás előtt nyolc órával hagyja abba.

mutatja a karóráján hány óra van hátra de nem nagyon tudja követni a számokat, pár perc után feladja.

ezek olyan dolgok amiket asszem jobb lett volna nem tudni.

nyuszirepul

egy óra múlva indulok sydneybe.ennyi cuccom van, a többit hazapostáztam (gabi, ha le mered nyúlni a pólóimat tudod hogy egyszer úgyis hazamegyek), most már csak arra vagyok kíváncsi, melyikünk ér haza hamarabb, a szakadt tisza cipőm vagy én.

amikor elindultam ausztráliába, az első megálló london volt. itt vettem egy könyvet, 101 things before you die címmel.elég extravagáns feladatokat kell teljesíteni, tegnap nekiálltam kitölteni és azért jó ez a könyv, mert rengeteg olyan sztorit juttat eszedbe, amiről talán el is feledkeznél.22 pont volt kipipálva induláskor, most körülbelül negyvennél járok (a delfinnel, cápával, bálnával úszás például benne van, az északi fényt viszont még nem láttam). kicsit elérzékenyültem ma, ahogy végiggondoltam mi minden történt velem az elmúlt egy évben. mindenképpen meghatározó élmény volt az életemben, sem én, sem a világ nem lesz most már olyan mint eddig volt.  nagyobb lett, színesebb, tele olyan helyekkel amiket látni akarok, olyan emberekkel akikről nem tudok és meg akarom ismerni őket. most lehet, hogy egy darabig nem jelentkezem, szépen el kell varrnom minden szálat, persze bármi történhet, még mindig sokat ülök a gép előtt.  az igazi kaland még csak most kezdődik, akár otthon, akár bárhol leszek a világon. 
 
 a kedvemért, hallgassátok végig ezt a számot, elejétől a végéig. a közepén indul el igazán. [audio http://megacrash.files.wordpress.com/2007/11/24-free-bird.mp3] 

közel álltam a deportáláshoz.

   következő sztori túlzásnak tűnhet, de nem az.

köcsög kalóz vagyok hogy felrakom ezt a belga számot az új lemezről, de kihozta belőlem a lokálpatriótát, a srácok nagyon képben vannak miskolc és környékéről, minden sora zseniális. hallgassátok, élvezzétek, valamint, kedves művészek, fenyegessetek perrel és veréssel ha esetleg idetévedtek! a lemezt itt lehet megrendelni, ha már én ekkora szemét voltam hogy letöltöttem ezt a számot (valójában emailben kaptam édesanyámtól), legalább ti vegyétek meg.

[audio http://megacrash.files.wordpress.com/2007/11/06-hello-baz-megye-belga-blues.mp3]

tegnap katalyst buli brisbaneben, ezer éve nem voltam jó hiphop buliban, na most megkaptuk rendesen. nagyon el vagyok havazva de megpróbálok írni valami értelmeset, elég sok minden történik.

marton papai 2007 motion graphics / director showreelUploaded by megacrash  zene: varga zsuzsa - tudod ez sci-fi, már csak amiatt is érdemes:)