sztem már megszokhattátok a hosszabb csöndeket, a mostaninak is több oka volt:
drámai helyzet alakult ki, múlt pénteken a főnököm félrehívott egy tíz perces beszélgetésre, aminek az volt a vége, hogy a cég óriási szarba került anyagilag, nagyon sajnálják, de el kell hogy küldjenek hétfőtől. nem tudtam erre túl sokat mondani azon kívül, hogy nyilván ha szar van, számíthatnak rám, meg hogy szívesen dolgozom nekik külsősként is - háromszor annyi pénzért, majd hazamentem és megpróbáltam nem bepánikolni.
a hétvége egész nyugisan telt, majd hétfőn összegyűjtöttem néhány régebbi álláshirdetést, jelentkeztem jópár helyre, elkezdtek szállingózni a válaszok is másnap, de szerdán már hívtak is, hogy visszavesznek, megoldódott az anyagi para hirtelen. azért két hétig még kényszerszabadság, mire elkezdődik a műsorgyártás.
másik sztori: kedden forgattunk egy resin dogs nevű bandáról és hiphopkiadóról, akik eredetileg sydneyben laknak, de mullumbimbyben van a főhadiszállásuk, ez byrontól úgy harminc percre van az őserdő közepén. a labelfőnök gyorsan lelépett, még mielőtt kiszúrtam volna a wan2 színpados sziget passt az stúdióban.
Zsolt, a labelmenedzser akcentus nélkül beszéli az angolt, így nem tűnt föl hogy ő is magyar, megbeszéltük hogy pénteken beugrunk egy sörre valahol, miután egy rövid telefonbeszélgetés alatt beazonosítottunk három közös havert pestről.
nevetségesen kicsi világ ez, dehát ez akkora közhely mint az állat.
